MEGHATÓDIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Részvevő rokonszenvet, gyengédséget kezd érezni; megilletődik vmitől.
Mindig meghatódom, ha síró nőket látok. || a. Érzelmes, ellágyult hangulatba kerül.
Könnyekig meghatódott. □ [A diák] most értette meg a pásztorembert. Meghatódva s pirulva nézett rá. (Móricz Zsigmond)
- meghatódás; meghatódó; meghatódott.