Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGHŰL tárgyatlan ige
  • 1. Vki meghűl: vkinek légutai a szervezet hirtelen lehűlése és fertőzés hatására hurutosan megbetegednek; megfázik. A táncmulatságról hazamenet meghűlt. □ Szűcspál … a feleségéhez fordult: Ugyan eredj be, még meghűlsz. (Gárdonyi Géza)
  • 2. (ritka, régies) Elhűl (1). □ Ketten esznek egy ételt, s bár mind a ketten éhesek, tettetik, mintha már jóllaktak volna. Kettőjük közt az étel végre is meghűl és ottmarad. (Ambrus Zoltán)
  • 3. (ritka, régies) Kihűl (1). □ Tegnap vevém leveleidet …, hogy tehát meg ne hűljön a vas, rögtön válaszolok is rájok. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Meghűl a vér vkiben v. vkinek az ereiben: nagyon megrémül vki. □ De már erre a másik miniszterben is meghűlt a vér … (Mikszáth Kálmán) Megállott a szemem, s meghűlt bennem a vér. (Móricz Zsigmond)
  • 4. (átvitt értelemben, régies) Elhidegül vkitől. □ Ez iránt az ember iránt … meghűlök. (Petőfi Sándor) Panaszkodott, hogy feláldozta magát érettem, s én meghűltem iránta. (Tolnai Lajos)
  • meghűlő; meghűlt.