MEGECETESEDIK [g-e] tárgyatlan ige
<Bor> teljesen ecetessé válik.
A meleg helyen tartott bor megecetesedik. □ Anyja csak sír, sír, apja csak morog
Olyan ez, mint mikor
a jó bor megecetesedik. (Móricz Zsigmond) || a. <Befőtt, szörp stb.> ecetízűvé lesz, megsavanyodik.
Ki kellett önteni egy üveg befőttet, mert megecetesedett.
- megecetesedés; megecetesedett; megecetesedő.