Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGDÖRDÜL tárgyatlan ige (hangutánzó)
  • 1. <Fegyver> egyet dördül, v. dörögni kezd. Az ágyú megdördült. □ Minden pompásan ment, … a tarackok idején dördültek meg. (Mikszáth Kálmán) Megdördülnek a tarackok. (Gárdonyi Géza) || a. <Ég, menny> hirtelen dörögni kezd. □ Alig hallható távolban meg-megdördült az ég. (Petőfi Sándor) De megdördűl az ég nagy hirtelen. (Tompa Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) <Személy> mély, dörgő, félelmetes hangon hirtelen megszólal. □ No majd kiverem én belőle …, – dördült meg a kapitány fogait vicsorgatva. (Mikszáth Kálmán)
  • megdördülés; megdördülő; megdördült.