Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Testrészt, haját, szőrt> ujjával megragadva, cibálva többször meghúz, megránt. Megcibálja a kutya bundáját. Megcibálta a leány lecsüggő hajfürtjét. Enyelegve megcibálta a fiú fülét. || a. (átvitt értelemben) □ Április, oh Április, | Minden csínyre friss! | Szunnyad még a tél-mező, Fáradt, vén paraszt, Fűszakálla csendbe nő, Megcibálod azt. (Tóth Árpád) || b. Megcibál vkit, vmit: megráncigál rajta vmit. □ Azzal a kézzel cibált meg diákkori rossz verseimért (Vas Gereben) Ott terem a sátán, A kacsát meglátja szép kerek tó hátán. "Ismerlek" motyogta "jó madár! de várj csak! | Beh ragyog a tollad! mingyárt megcibállak." (Arany János)
2. <Szél> erősen fújva, cibálva megtépáz vmit. A vihar alaposan megcibálta a fákat.
megcibálás; megcibálható; megcibáló; megcibált; megcibáltat.