Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MANDULA [1] főnév ..lát, ..lája
  • 1. A mandulafának lapos, tojásdad, csonthéjas termése, amelyet zöld, húsos burok fed; barna héjú, ízletes, olajos mag van benne. Papírhéjú mandula. □ Szilva | elég van az idén, kékell a lomb. | A mandulának keskeny tokja nyilva. (Babits Mihály) || a. Ez a termés érett állapotban, zöld burka nélkül. Feltöri a mandulát.
  • 2. Ennek a csonthéjon belüli, édeskés v. keserű, olajtartalmú magja. Pirított, sós mandula; mandulát tesz a süteménybe. □ A hollandus király levelet írt, hogy … királyi fényben tartsák a "kis fenségest", mandulával etessék, patyolatba járassák. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. Mandulafa. Mandulával ültetik be az egész domboldalt. Virágzanak már a mandulák. □ A mandula | habzik, mint a szökőkút, | ejtve szirmai záporát. (Babits Mihály)
  • Szóösszetétel(ek): mandulaerdő; mandulafenyő; mandulaízű; mandulametszésű; mandulaolaj; mandulapogácsa; mandulatorta; mandulatörés; mandulatörő; mandulavágó; mandulavirág.
  • mandulás; mandulázik.