MEGBETEGEDIK [ë-e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë]; -jék (-jen) [ë] (a jelentő mód jelenben rendsz.:) megbetegszik [ë-e-e] ..szetek [ë-ë]; (..gesztek) [ë-ë], ..szenek [e-e] (..gesznek) [ë-e]
<Ember, állat, növény> betegséget kap, betegségbe esik.
Hirtelen, komolyan, súlyosan megbetegedik. A romlott hústól számosan megbetegedtek. A járványtól megbetegedett a környék minden állata. □ Én mondotta Gergely
megbetegedtem az úton. S valóban halavány volt, mint aki beteg. (Gárdonyi Géza) || a.
Megbetegedik vmiben: vmely közelebbről meghatározott betegséget megkap, ilyen betegségbe esik.
Influenzában, tífuszban, tüdőgyulladásban megbetegedik.
- megbetegedett; megbetegedő.