Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. (melléknévi)
I. <Az azonosság hiányának, két v. több személy, dolog egymástól különböző voltának jelölésére.>
1. A megnevezett v. a szóban forgó személlyel, tárggyal, dologgal nem azonos, hanem tőle különböző. Más szóval: ugyanazt a dolgot, ugyanazt a lényeget másként kifejezve. Más kerékvágásba → zökken, → zökkent. Más ember a te helyedben nem tűrte volna. Most más dolgom van. A dolgot más oldalról kell nézni. □ Gerlicéknek búsulásit, Társak után bujdosásit Szemre, fülre venni, Más gonddal nem lenni. (Faludi Ferenc) Mujkó esedezett más névért. "Az asszony végett" tette hozzá indokolásul. (Gárdonyi Géza) A vadszőlővel befutott lugasban iszogatta a bort, más vendégek a tarokkot kergették. (Krúdy Gyula) 11 <Főleg tagadásban, utána következő megszorítást v. kirekesztést tartalmazó mondattal:> az ismert, a szóban forgó dologgal nem azonos s azon kívül még számba vehető. Nem ( ) más v. más nem, (mint v. csak..): csak a szóban forgó; nincs más választás ←. Nem volt más dolga, mint v. csak más tárgy nem lévén, az elnök berekeszti az ülést. || a. (tájszó) Időben a szóban forgót követő: (a) következő, másik. Más vasárnap megint elment hozzájuk. || b. A régi helyére kerülő, a régit pótoló; új(abb). □ A legszebb hadnagyot elvitték, más hadnagy jött a helyére. (Mikszáth Kálmán)
2. Az említett dologgal, személlyel egy fogalomkörbe, egy csoportba tartozó, de külön névvel meg nem nevezett <dolog, személy>. Búza, rozs és más gabonafélék; kisparasztok, munkások és más dolgozók. Ezt mondta, és más effélét is mondott. □ Nem nagy számmal lelhetők [Okatootáiá-ban] A költők, művészek és más Kapa-kaszakerülők (Petőfi Sándor) Ha a dalárda, a tűzoltóegyesület vagy valamely más kunyoráló küldöttség jelent meg nála, akképpen okoskodott: Ezek most száz forint adományra számítanak tőlem (Mikszáth Kálmán)
3. A mostanit megelőző v. követő vmelyik <dolog>; vmely előbbi v. későbbi <főleg időpont v. esemény>. Más alkalommal te sem mondtál ellent neki. [Most rögtön elintézhetjük?] Más időpont jobban megfelelne. || a. (tájszó) A mostanit közvetlenül megelőző; a múlt A más héten: a múlt héten; a más kedden. □ A más héten útnak indítottam egy levelet. (Arany János) || b. (tájszó) Nem sokkal ezelőtti. A más héten itt járt a sógor. || c. (ritka) A mostani után következő <írásmű, műalkotás>. □ Más levelem majd több lesz és vidám. (Petőfi Sándor)
4. Más és más: <egymást követő személyekről, dolgokról szólva, annak hangsúlyozására, hogy a szóban forgók közül mindegyik különbözik a többitől:> (mindig) újabb és újabb. Mindig más és más lánnyal sétál. □ Félévenként más és más fogolytáborba szállították. (Kuncz Aladár)
II. <Két v. több személy, dolog minőségileg különböző voltának jelölésére.>
1. Olyan, ami a dolognak, személynek eltérő tulajdonságait mutatja. Az alföldi város más, mint a hegyvidéki. Nekem egészen más feleség kell [= nem olyan, mint a szóban forgó]. □ Milyen más fiú ez a Gimesi, mennyivel jobb fiú. (Móricz Zsigmond) || a. A megnevezett v. a szóban forgó dologtól eltérő fajtájú; másfajta, másféle. A vetőmagért más terményt cserélt. || b. Olyan <személy, közösség>, akinek, amelynek a természete, magatartása lényegesen megváltozott. Más ember lett belőle. □ E roppant nép nem Csaba népe, | Melyről legenda szólott nektek. Más nép e nép. (Ady Endre)
2. Ennél, a mostaninál, a szóban forgónál jobb, különb. Milyen v. mennyire más lesz ez így! Ő egészen más ember. □ Be más lenne itt az élet, Ha egy ifjú feleség (Petőfi Sándor) Ha összeszakad Ég és Föld, | Mégis más lesz Magyarország. (Ady Endre) Éld e rossz világot | és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, | hogy más legyen. (Radnóti Miklós)
3. Idegen. Más népeket elnyomó, gyarmatosító, imperialista, kizsákmányoló hatalom; más nyelvű. Más országba költözött. □ Most jöttem meg más országból. (népköltés) || a. Más vallású: az enyémtől, a miénktől különböző vallásfelekezethez tartozó.
III. <Összetartozó, egymással szorosabb kapcsolatban levő s bizonyos szempontból egységet alkotó két személy, dolog vmelyikének jelölésében.>
1. (tájszó, régies) <Rendsz. az egy v. egyik szóval párhuzamban:> két meghatározott dolog közül az, amelyet másodikként említünk; másik. □ Vegye egy felét jó névvel. Én beérem más felével. (Vörösmarty Mihály) Kis hajó az én reményem, Egy hab a más habhoz vágja. (Arany János) Ha ma borssal adta, holnap paprikáson, Egy napon ecettel, tormával a máson (Arany János)
2. (régies) <Az itt levővel, az ittenivel ellentétben:> túlsó; másik. □ Ha szépen megkérem kendet, öreg bátya, Átszállít-e engem tenger más partjára? (Petőfi Sándor)
IV. Egy (é)s más: néhány különféle <tárgy, dolog>. Vett egy s más apróságot a lakásba. Szó volt egy s más időszerű kérdésről.
II. (főnévi) -t v. (népies) -at; -ok, -a v. (népies) mássa
I. <Az azonosság hiányán alapuló főnévi jelentések.>
1. Az ismerttől, a szóban forgótól különböző személy; más (I. I. 1) személy. → Akárki más; maga helyett mást → állít (katonának); (a telefonállomás) mással beszél: nem tudom felhívni, mert (éppen) beszél(nek rajta) vkivel; (bizalmas) ezt add be másnak: ezt nem hiteted el velem, hitesd el más emberrel. Többet dolgozott egy hét alatt, mint más(ok) egy hónap alatt. Másban nem bízik, csak a háziorvosában. Ne engem küldj oda, inkább mást. Másnak ezt tanácsolja, de maga nem így csinálja. Nem érdekli őt a más baja. □ Áldott magánosság, jövel! | Ha mások elhagyának is, ne hagyj el. (Csokonai Vitéz Mihály) Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. (Petőfi Sándor) Jogunk és tisztünk a kételkedés | ; minekünk nyereség, | ami másnak szégyen és vereség. (Szabó Lőrinc) || a. <Tagadással kapcsolatban, hasonlításszerűen kifejezett mint v. csak, csupán szókkal összefüggésben:> éppen (csak) az a személy (akiről szó van). a1 <Tagadó közlést jelentő kérdő mondatban:> ki más , mint : éppen (v. csak) a szóban forgó személy. □ Mert a pázsit fölött heverésző juhász | Kukorica Jancsi, ki is lehetne más? (Petőfi Sándor) || b. Senki más v. más senki: a szóban forgó személy(ek)en kívül senki. Rajtad kívül nem kell nekem senki más. □ Te láttad homlokán | a csillagot, amilyen nem égett talán | koldus korunkban senki másnak homlokán. (Babits Mihály)
2. Az ismerttől, a szóban forgótól különböző tárgy, dolog; más dolog. Másra → csavar; másra tereli a beszédet; beszéljünk másról; mást gondol: meggondolja magát, és új elhatározásra jut; majd mást mondtam: majdnem valami csúnya v. sértő szó csúszott ki a számon. Ez nem gyapjú, hanem valami más. Valami mást szeretnék venni. Szóláshasonlat(ok): mást v. másról beszél, mint Bodóné, mikor a → bor árát kérik. □ De hátha mást gondolt azóta? (Gárdonyi Géza) Aki mást akar, mint mi most van, Kényes bőrét gyáván nem óvja. (Ady Endre) || a. <Tagadással kapcsolatban, mint v. csak, csupán szókkal összefüggésben:> éppen az a tárgy, dolog, amelyet a megszorító v. kirekesztő mondatban megnevezünk v. körülírunk. Nem másért, mint : éppen azért; nem marad más hátra, mint hogy ; nincs más hátra, mint Semmi másról nem volt szó, csak a gyerekekről. Ez is megteszi, ha nincs más. □ Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak. (Petőfi Sándor) a1 <Tagadó közlést jelentő kérdő mondatban:> mi más , mint : éppen (v. csak) a szóban forgó dolog. □ A vágók pedig, hisz mit tehettek másat? | Biztaták keményen a döglött kutyákat. (Arany János) || b. (ritka) <Személyragos alakban:> más (I. I. 1) vagyontárgy, tulajdon; egyéb. □ A legszükségesebb ruhán kívül egynek-egynek nem maradt mása, mint tenyere és talpa. (Vas Gereben)
3. Az említett személyen, tárgyon, dolgon v. a felsoroltakon kívül számba jövő személy, tárgy, dolog. Rajtunk kívül nem volt más a vacsorán. Van ott lábas, fazék, serpenyő és minden más, ami kell. Mást is vettem.
4. A szóban forgó személy családjához, rokonságához v. más elképzelt családi, rokoni köteléken kívüli személy, idegen ember. Más házánál élősködik. Nem akarok másra szorulni. Kellemetlen dolog másokkal együtt lakni. □ Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. (Petőfi Sándor) Nem lesz föld terhe, másoknak a nyakán kolonc. (Mikszáth Kálmán)
5. <Páros használatban, állítmányként annak jelölésére, hogy a szóban forgó személyek, dolgok közül az egyik minőségileg lényegesen különbözik a másiktól.> Más a gyermek és más a felnőtt. Más a bók és más a hízelgés. || a. Az már más: ez már jobban tetszik nekem, mindjárt ezt kellett volna mondani. □ Ha ötöt fizet az úr, sem rakok bele többet. Hátha kendnek borravalót adnék? Az már más. (Vas Gereben)
II. (ritka, tájszó) <Összetartozó, bizonyos szempontból egységet alkotó v. egységben gondolt személy jelölésében:> az egy v. egyik szóval párhuzamban, két v. ritk. három személy közül az, akit másodiknak, ill. harmadiknak említenek. □ Egy az ostorával csörget, Más teszen rá [= a lóra] éles nyerget, Más kalapját rázza és bőg. (Arany János)
III. (népies) Más egyéb (csak az egyéb szót ragozzuk): a szóban forgóval nem azonos, attól különböző dolog. Nem ettem ma más egyebet, mint egy kis kenyeret. □ Igyekezett a beszédet átfordítani más egyébre. (Mikszáth Kálmán)