Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Behajlított tenyér, kül. vminek a befogadására v. megfogására. → Lyukas a marka; → belefog vmit a markába; vkinek a markába → nyom vmit; → odanyom vkinek a markába vmit; a markában szorongat vmit; markában volt a szerencse: meg lett volna a lehetősége, hogy vállalkozása sikerrel járjon; → kiválaszt vmit a markából; → kitép vmit vkinek a markából; marokra fog, szorít vmit: egész kezével erősen megfog, megszorít vmit; → kinyitja a markát; tartja a markát: (átvitt értelemben is, rosszalló) várja a rendsz. meg nem érdemelt jutalmat, kül. pénzt, borravalót; vmely összeg → üti (veri) a markát; két marokkal fog vmit; → tele marokkal; → üres marokkal. □ Ádáz, bosszús jobb markával Kardot forgat. (Kisfaludy Sándor) A korona nagyon drága, Nem való az a királyra; Arany pálca a markában, Csavarjuk ki hamarjában. (Petőfi Sándor) Gergely öt aranyat nyomott a korcsmárosnak a markába. (Gárdonyi Géza) Valakinek szeme ragyog. | Szórja a levelet marokkal. (Ady Endre) || a. (népies, bizalmas) Tenyér (12). → Belecsap vkinek a markába; → beleüt vkinek a markába; a markába csap vkinek: <rendsz. alku, egyezség elfogadása, megpecsételése jeléül>; → keni a markát vkinek. Feltörte a vasvilla nyele a markát. □ A kis úrfiak rendre jöttek, Vas markomba pompás parolát ütöttek. (Garay János) || b. (átvitt értelemben) <Belső helyviszonyt kifejező ragos alakban, a hatalom jelképeként.> Markába: hatalmába, irányítása, rendelkezése alá; markába kaparít vmit; vkinek a markába kerül; vkinek a markában van vki; markában tart vkit. □ Merre vezetnél még háborgó Csorna? Talán csak | A gonosz ellenség markába nem ejtesz egészen. (Vörösmarty Mihály) Rózsa Sándornak hetvenkét foga van, és úrféle a markából meg nem menekedik. (Móricz Zsigmond)
2. (számnévi jelzővel) (elavult, régies) Az ökölbe szorított marok szélessége mint a ló magasságának mértékegysége. □ Az egyik mustrált katonaló ; a másik két marokkal kisebb mokány paripa. (Jókai Mór)
3. (népies) A kaszával v. sarlóval learatott gabonának ölbe szedett mennyisége. Két markot kötnek egy kévébe; markot szed v. (tájszó) markot hajt: aratás folyamán a kaszást követve, a gabonát sarlóval az ölébe szedi, a földre teszi, és rendsz. kévébe is köti. □ Legyen is, legyen is megáldva e föld | mint rég ezelőtt | Mikor én is "markot hajtani" kezdtem. (Arany János) Kati, a nagyobbik, sarlóval dolgozott, míg a kis Judit csak a markot szedte össze kévékbe. (Mikszáth Kálmán) Jani lihegve kötözi a kévét, ő szedi apja után a markot. (Nagy Lajos)
4. (indulatszó-szerűen) (ritka, régies) Marokra!: láss (lásson, lássunk v. lássanak) hozzá (a munkához)! □ Marokra hát, kötélre minden ember! (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
5. jelzői használat(ban) Maroknyi (1). Egy marok kender, szalma; egy marok liszt, só. □ Két száz ezerrel víva meg egy marok Népség. (Vörösmarty Mihály) Van-e egy marok föld a magyar hazában, amelyet magyar vér meg nem áztatott? (Petőfi Sándor) Jobban esnék egy vagy két marok száraz bükköny. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
Szólás(ok): markába nevet: más felsülésének, bajának titokban kárörvendve örül; szurok v. csiriz a markodba!: ügyetlen vagy, hogy nem tudod megfogni, megkapni v. kézben tartani!; (tájszó, régies) markába szakad vmi: nem sikerül neki vmi, felsül vmivel; köpi v. köpködi a markát: erősen fogadkozik, hogy vmit megtesz, kül. hogy ellátja vkinek a baját; ld. még isten.