Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MÁNIA főnév mániát, mániája (rendsz. egyes számban)
  • 1. (orvostudomány) Túlfokozott hangulatban, ingerlékenységben, álmatlanságban, a gondolat beteges szökelléseiben, olykor rögeszmékben megnyilvánuló enyhébb elmebetegség. Depressziós, üldözési mánia; vmilyen mániában → szenved. □ Párizsba … úgy jött vissza, mint alkoholista, súlyos üldözési mániával. (Kuncz Aladár) || a. Kényszerképzet (1). Gyújtogatási mánia.
  • 2. (rosszalló) Vkinek az elképzelésében, szokásában, cselekvésében, viselkedésében megnyilvánuló helytelen, bántó v. nevetséges rögeszme (2), hóbort. Költekezési, nagyzási mánia. Az a mániája, hogy hosszú körmöt növeszt. || a. (rosszalló) Szinte már beteges szenvedéllyé fajult szokás; szenvedély. A zene a mániája. □ Mániájában minden ringyet-rongyot megőrzött. (Kosztolányi Dezső) Az a mániája …, hogy mindig takarít. (Móricz Zsigmond) || b. (rosszalló) Többeket hatalmában tartó hóbort, divatszerűen fellépő helytelen v. nevetséges szokás. A térdig érő zakó, ez volt akkoriban mánia. □ Folynak most a lóversenyek úri mulatságai, és foly mellette az idegen nyelvűségi mánia. (Táncsics Mihály)