Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MALASZT főnév -ot, -ja
  • 1. (rendsz. egyes számban) (vallásügy) <Katolikus szóhasználatban:> kegyelem (2a). Megszentelő malaszt. Malaszttal teljes. □ Az Isten … áldását adja kedre [= kegyelmedre], azaz, hogy betöltse a ked szívét malasztjával. (Mikes Kelemen) A pap malasztról prédikált. (Gárdonyi Géza)
  • 2. (ritka, irodalmi nyelvben) Áhítat (1). □ Mily malaszttal emelé kezeit a hatalmas ember … az ég felé. (Jókai Mór) || a. (ritka, irodalmi nyelvben, rosszalló) Olcsó malaszt: kegyes szavakból álló üres beszéd. □ Olcsó malaszttá Szent imád ne váljon! (Arany János)
  • 3. (ritka, irodalmi nyelvben) Kegy (1). □ E vár az enyím! … | Itt rá a pecsét, a királyi malaszt! (Arany János–Goethe-fordítás) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Jótétemény. □ Mi az imádság … malasztja, mint Felfogni a bukót. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • 4. Írott malaszt: a) be nem teljesülő, puszta ígéret; b) vkiről hatástalanul lepergő erkölcsi oktatás. Írott malaszt marad vmi.
  • Szóösszetétel(ek): malasztteljes.