Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Fákon csapatosan élő, forró égövi emlősállat, amely koponyája alkatát és a végtagok szerkezetét tekintve leginkább hasonlít az emberhez; főleg gyümölccsel, ritk. rovarokkal táplálkozik. Állatkerti, cirkuszi majom; → emberszabású majom; fürge majom; → kapucinus majom; kis majom; → kutyafejű majom; a majom bőg, makog, ordít, veszekedik. A majom a rácson keresztül lekapta a gyerek sapkáját. Szóláshasonlat(ok): (bizalmas) örül, mint majom a farkának v. (durva) a (fél)tökinek: gyerekesen, nagyon örül; (bizalmas) ül, mint majom a köszörűkövön: nagyon ügyetlenül, furcsán előregörnyedve ül <főként kerékpáron, lovon>; (ritka, bizalmas) ugrál, mint majom a ketrecben: mulatságosan v. nevetségesen ügyetlenül u. □ Ha igaz, Hogy ember s majom közt nexus van: te vagy az. (Csokonai Vitéz Mihály) A majmok értenének, | bennük még ép az elme. (Radnóti Miklós) Pista és Gyuri bólogattak, mint a kis majmok. (Gelléri Andor Endre) || a. (állattan) Majmok: a főemlősök rendjének (Primates) egyik alrendje, amelybe az ilyen állatok tartoznak (Simiae). → Csuklyás majmok; keskeny orrú v. óvilági, széles orrú v. újvilági majmok; karmos, körmös majmok. Az ember és a majmok közös őstől származnak.
2. (átvitt értelemben) Vkit, vmit szolgai módon utánzó személy. Ő így tesz, a többi majom meg utánozza. □ A nótárius személye csupán Gvadányi bosszúságának hordozója, az idegen divat majmai ellen. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Gyak. kedveskedő megszólításként is:> személy, főleg gyerek. Gyere ide, te kis majom! Mit csinált már megint ez a majom? □ A kis majom [= Melinda] harap. Negyed napig | előmbe nem bocsájtatik. (Katona József) Aranka, Ica, Manci, s te, Irén, | ki ház és fa tetején | ültél s mászkáltál, majom, | te, bátor, ki nyurga lábaidon | repültél, gondoltok-e rám? (Szabó Lőrinc)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Hiú, kényeskedő, fölényeskedő ember. Nagy majom ez a fiú! Eredj, te majom!