Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MADONNA
MAFLA
MAG
MAGA [1]
MAGA [2]
MAGÁBAN
MAGABÍRÓ
MAGABÍZÓ
MAGABIZTOS
MAGAFAJTA
MAGÁNBESZÉLGETÉS
MAGÁNÉLET
MAGÁNEMBER
MAGÁNHANGZÓ
MAGÁNHIVATALNOK
MAGÁNOS
MAGÁNSZEMÉLY
MAGÁNSZORGALOM
MAGÁNTULAJDON
MAGÁNVALÓ

LISZTES [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Liszttel behintett, beszórt. Lisztes kendővel takarja be a tésztát. A lisztes gyúródeszkára tette a tésztát. || a. Liszttel belepett. Lisztes kézzel. □ Megkérem a lisztes molnárt, Őrölje meg a búzámat. (népköltés) A háta mindig lisztes volt a kenyérkiosztástól. (Kuncz Aladár) Milyen malomban, hombárban aludtál, | te lisztes molnár? (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Liszt tartására haszn. <eszköz>. Lisztes hombár, hordó, kas, tál, zacskó.
  • 3. Olyan <termény>, amelynek anyaga megfőzve v. megsütve lazán és szárazon omlik, széthull. Lisztes burgonya, gesztenye. || a. Lisztté őrölhető, törhető. Lisztes magvak.
  • 4. Olyan <növényi rész>, amelynek felületét világos porhoz hasonló szemcsék fedik. Lisztes kocsány. A fehér libatop levele lisztes.