Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MÁGNES [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. Vasból v. vasércből való test, amelynek az a tulajdonsága, hogy bizonyos fémeket, elsősorban vasat, magához vonz. Állandó, mesterséges, természetes mágnes; a mágnes mezője, sarka, tengelye. □ "Hm!" csóválta fejét Toldi az ajtónál | … Pattant Anikó rá, mint mágnesre a vas, | Kulcsolta nyakára kezeit keresztbe. (Arany János)
  • 2. Ilyen anyagból való, illetve általában a mágnesség elve alapján működő eszköz, alkatrész, kül. mágnestű. A gombostűket mágnessel gyűjtötte össze. A készülékben egy mágnes van. A rúd alakú mágnes felfüggesztve észak–déli irányban helyezkedik el.
  • Szóösszetétel(ek): mágnesacél; mágneshegy; mágneskő; mágnesmag; mágnesmező; mágnesrúd; mágnessarok; mágnestengely; mágnestekercs; mágnesvas.