MAJMOL tárgyas ige -t, -jon (
rosszalló)
Önállótlanságra valló módon, kritika nélkül, a szemlélőben komikus hatást keltve utánoz vkit.
Előkelősködik, az angolokat majmolja. A gyerek a felnőtteket majmolja. || a. (
rosszalló) <Szokást, külsőséget> szolgai módon, önállótlanul, fenntartás nélkül átvesz, utánoz.
Nagybátyja hóbortjait, öltözködését majmolja. A romantika modorosságait majmolja. □ Mért nem becsüli ő nyelvét és nemzetét Úgy, mint azok, kiket rabul majmol? (Berzsenyi Dániel) Kapom a csomó verset, forgatom, erősen majmolja Petőfi gyengéit. (Arany János)
- majmolható; majmoló; majmolt.