Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Lovon ülő, járó, tevékenységét, működését lovon végző <személy>. Lovas csendőr, futár, hírnök, katona, legény, rendőr. Lovas emberek kutatták át az egész környéket. A lovas előörsök felperzselték a falut. □ Lovas zsandárok jártak-keltek föl-alá az utcákon. (Tolnai Lajos) Jöttek a lovas betyárok, száznyolcvanan. (Móricz Zsigmond)
2. (katonaság) Lovon ülő katonákból álló. Lovas csapat, hadosztály, hadsereg, utóvéd. □ Nem sok a gyalogszer [= gyalogság], legtöbbje lovas had. (Arany János) || a. (katonaság, régies) Lovas tüzérség: olyan, rendsz. a lovasság támogatására rendelt t., amelynek lövegeit lovak vontatták, kezelőszemélyzete pedig lovon járt.
3. (művészettörténet) Lovas szobor: olyan sz., amelynek főalakja lovon ül. Rákóczi lovas szobra.
4. Olyan <jármű>, amely elé lovat szoktak fogni. Lovas kocsin érkezett, nem autón.
II. főnév -t, -ok, -a
1. Lovagló, lovon ülő ember. A menet élén lovasok haladtak. □ A Mecsek országútján egy augusztusi holdfényes éjjelen két lovas üget fel a hegynek. (Gárdonyi Géza) || a. (csak jelzővel) Olyan személy, aki tud v. szokott lovagolni. Bátor, gyakorlott, jó lovas. □ Noszty Ferenc huszárhadnagy pompás lovas, jó vívó. (Mikszáth Kálmán)
2. Lovon járó és harcoló katona. → Nehéz fegyverzetű lovas. Elöl lovasok harcoltak, mögöttük gyalogosok. □ A lovasok körülvették a falut, hogy a menekülőket lelőjjék. (Móricz Zsigmond)
3. (játék) <A tarokk-kártya nem számozott lapjai közt> a dámánál eggyel kisebb értékű lap. Pikk lovast hívott ki.
4. <Nyilvántartások kartonjain> az elrendezés és a keresés megkönnyítésére való, rendsz. színes jelzőlapocska, rátét, amelyet vmely módon ráhúznak az egyes lapokra. Az ábécérendet megmutatták a lovasok.
5. (műszaki nyelv) <Pontos méréskor> súlynak használt kis drótdarab, amelyet ráillesztenek a mérleg szárára.
6. (műszaki nyelv) <Olyan írógépen, amelyen régibb szerkezetű tabulátor van> kiemelhető fémlapocska mint ütköző, amely a hengert az egyes bekezdések, rovatok kijelölt kezdetén állítja meg.