LOVAGKOR főnév (
történettudomány)
<Európában> a középkornak az a korszaka, amelyben a lovagi rend, a lovagrend (2), a lovagi szellem virágzott.
A lovagkorból származó kastély, vár. □ Zordon, de ragyogó lovagkor! kiégett Piros éjszaki-fény! újra meggyujtalak. (Petőfi Sándor) Egykor ő is a regekör személyei közé emelkedik, mint lovagkorunk hősei
(Jókai Mór) || a. (
történettudomány) E korra jellemző társadalmi, műveltségi élet, szellemi, érzelmi világ.
A lovagkor költészete. A nő tisztelete a lovagkor egyik jellemző vonása. □ Jól esik
színom a dicső lovagkor levegőjét. (Petőfi Sándor)