Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LOMPOSSÁG
LOP
LOPÁS
LOPÓDZIK
LÓPOKRÓC
LOPÓTÖK
LOPOTT
LOPVA
LÓSZŐR
LÓT
LOVAG
LOVAGIAS
LOVAGKOR
LOVAGLÁS
LOVAGOL
LOVAS
LOVÁSZ
LÓVERSENY
LÓVERSENYZÉS
LŐ

LOBOGÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév -bb
  • 1. Olyan <könnyű tárgy, anyag>, amely lobog(va mozog); repdes. Lobogó fátyol, szoknya, vitorla, zászló. Lobogó ingujja beleakad egy ágba. □ Lobogó hajam közt még akkor egy ősz szál sem volt. (Kazinczy Ferenc) Lobogó nyakkendővel és kalandos | fürtökkel … | olvastam volna … | órahosszat. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Lobogva égő. Lobogó láng, tűz. □ Láng lobogó nyelvét nagy egekre nyujtá … (Arany János) A kanonokok cseréptetős háza, … a sok mindenféle ház, lobogó lángözönben. (Gárdonyi Géza)
  • 3. (tájszó) Forró, forrásban levő <víz>. A száraztésztát a lobogó vízbe dobta. Lobogó vízben főzte a rákot. □ Mikor förösztgettél gyönge meleg vízbe, Förösztgettél volna lobogó melegbe. (népköltés)
  • 4. (átvitt értelemben, választékos) Állandóan nagyfokú, heves, kitörni kész <érzelem, lelkiállapot>. □ Messzi van egymástól lobogó szerelmek [= szerelmük]. (Arany János) Barna leány lett belőle, s eleven, szinte lobogó vérű. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmely heves érzéstől élénken fénylő, ragyogó <szem, tekintet>. □ Lobogó szilaj szemekkel A szabadságról álmodom. (Komjáthy Jenő)
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (választékos, hivatalos) Zászló (1–2). Állami, fehér lobogó; → hadi lobogó; kereskedelmi, nemzeti (színű), parancsnoki lobogó; vörös lobogó; vöröskeresztes lobogó; felvonja, kitűzi a lobogót; leereszti a lobogót; félárbocra ereszti a lobogót. Idegen lobogó alatt → kalózkodik. Lobogójára → írta a nemzet követeléseit. A szabadság lobogója alatt harcol. A hajó lengyel lobogó alatt haladt. Tíz nemzet lobogói díszítették a teret. □ Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd. (Petőfi Sándor) Róma szabadságát lobogóra tűzte, Népét fölemelte, zsarnokit elűzte. (Arany János) S agyam amit kigondolt, Mind eskü volt, forradalmas, A vörös lobogóra. (Ady Endre)
  • 2. (tájszó) Szalag (1). Lobogót tesz a hajába.
  • 3. (népies, régies, bizalmas) (Azt) a láncos lobogóját: <enyhe v. tréfás szitkozódásként>.
  • Szóösszetétel(ek): 1. lobogónyél; 2. gyászlobogó.