MELLÉKÉPÜLET [k-é] főnév
<Vmely épületcsoportban> a főépület közelében levő, esetleg vele össze is kötött, kisebb, jelentéktelenebb épület.
A személyzeti lakások a melléképületben vannak. □ A cselédházak, melléképületek mind sárból vannak verve. (Jókai Mór) Erdei
az udvarunkon lakott
a kis házban
Se konyha, se kamra, se valami melléképület, semmi sem volt ott, ami kiegészítette volna azt a parányi házacskát. (Móricz Zsigmond)
- melléképületes; melléképületi.