Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <A levegő v. más erő által mozgatott könnyű, lenge tárgy v. vékony, szálas anyag> élénken ide-oda lebben, leng, lebeg. Lobog a fátyol, a bő ujjú ing; lobog a vágtató ló sörénye. □ Gyolcs az ingem, gyolcs a gatyám, Patyolat az ujja, Nem lobog az, nem lobog az, Ha a szél nem fujja. (népköltés) Jön már értem Ilona asszony, csakúgy lobog a szoknyája! (Gárdonyi Géza) [A zászló] áll | a háztető ormán | birkózva a viharral | és egyre fönségesebben lobog. (Kosztolányi Dezső)
2. <Láng> föl-fölcsap; <tűz> hevesen, föl-fölcsapó lánggal ég. Lobog a csóva, a fáklya, a pásztortűz. □ A máglya kigyúl, s föl egekre lobog. (Czuczor Gergely) Az unalom egymáshoz űz, Leűlünk, hol lobog a tűz. (Gyulai Pál) Néha gyertya lobogott a sötét boltívek alatt. (Kuncz Aladár)
3. (tájszó) Bugyborékolva forr. Lobog már a víz. || a. (tájszó) <Forrásvíz> bugyborékolva fakad fel.
4. (átvitt értelemben) <Heves érzelem, indulat> nagy fokon mutatkozik vkiben. Lobog benne a buzgóság, a düh, a (harci) kedv, a szenvedély, a vágy. □ Bár vészben is, ott lobog a szerelem. (Vörösmarty Mihály) Róbert szavai emelkednek, dagadnak, addig a bizonyos pátoszig, melyben egy nép szilaj lelkének minden reménysége lobog. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Szem vmely heves érzéstől> nagyra tágul, és élénk tűzzel fénylik. □ Óriási barna szeme furcsán lobog. (Karinthy Frigyes)