Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEROGY tárgyatlan ige, (népies) lerogyik
  • 1. <Személy, állat> rogyva leesik, leroskad (vhova), összeesik. Lerogy a nehéz teher alatt. Erőtlenül lerogyott a székre. Megsebesülten támolygott egy darabig, aztán lerogyott. □ Lábán seb esik, Térdére esik, | … sok ütött sebe vért ont | … S dárdája kezébe szorulva lerogy. (Czuczor Gergely) Érzi Miklós, hogymint reszket az ölében, | Tán lerogyna, ha ő nem tartaná szépen. (Arany János) Mint megdöföttek, … mi is lerogyunk. (József Attila) || a. (költői) <Vki előtt könyörögve> leborul, térdre hull. □ Lerogyék előtte, sirva térdepeltem A vad pribék előtt. (Arany János)
  • 2. (népies, régies) <Anyagának összeesése folytán> megroggyan, ill. összeomlik, leomlik. Lerogyott a bánya, a fa, a kazal. □ Kürtöl, és lerogy a régi fal. (Arany János)
  • lerogyás; leroggyant; lerogyó; lerogyott.