LESELKEDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
- 1. Vhol megbújva, elrejtőzve huzamosabb időn át v. ismételten les, figyel, igyekszik meglátni, megfigyelni vmit. A függöny mögül leselkedik az utcára. A kulcslyukon át leselkedik. Mit leselkedsz itt, te? □ Egy-egy sövénykapu mellől szép, fiatal parasztleány leselkedett. (Tolnai Lajos) || a. Leselkedik vki után: titokban szemmel tartja, hogy merre jár, mit csinál. Folyton a felesége után leselkedik. || b. (rosszalló) Magában vmi rosszat forralva, ennek előkészítéseként így figyel, nézelődik, huzamosabb időn át figyel vkire, vmire. A kertben ott leselkedett a tolvaj. Valaki leselkedik a bokor mögött. □ A gödör szélén, akár az éh farkas, ott leselkedett pár pillanatig. (Móricz Zsigmond)
- 2. (átvitt értelemben, választékos) <Rendsz. vmely pusztító erő> kész kifejteni hatását; minden pillanatban megnyilvánulhat, megjelenhet, érvényesülhet. Köztünk leselkedik a reakció. A halál az ágya körül leselkedik. A vész, a pusztulás fejük fölött leselkedett.
- Igekötős igék: aláleselkedik; átleselkedik; beleselkedik; beleleselkedik; elleselkedik; felleselkedik; hátraleselkedik; ideleselkedik; keresztülleselkedik; kileselkedik; körülleselkedik; leleselkedik; odaleselkedik; ráleselkedik; utánaleselkedik; visszaleselkedik.
- leselkedés; leselkedő.