Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies) Lepellel, takaróval stb. nem borított; födetlen. □ Leplezetlen hófehér szoborként Áll istenarccal. (Vörösmarty Mihály) A nagy inquisitor egyedül volt leplezetlen arccal. (Jókai Mór)
2. Olyan <állapot, magatartás, megnyilatkozás>, amelyet vki nem titkol, nem leplez; nyilvánvaló, nyílt. Leplezetlen káröröm, szándék; leplezetlenül feltárja az igazat, a szívét, a valót. □ Az itt közlött levelek módot adnak bepillantani írók lelkébe, megismerni leplezetlen gondolkozásukat. (Arany László) Írótársairól leplezetlen és nagyon kedves őszinte véleményeket mondott. (Móricz Zsigmond) || a. (választékos) Mindenki számára nyilvánvaló, észrevehető; valódi mivoltában megnyilatkozó. Leplezetlen nyíltság, őszinteség.
II. határozószó (régies) Leplezetlenül. □ Előtte, mint könyv kitárva, Leplezetlen állott a leányszív. (Vörösmarty Mihály)