LEPITTYED [ë-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (csak 3. személyben) (
ritka)
<Ajak, száj> a sarkánál lehúzódik, sírásra állva elferdül. □ Majd a karácsony hozza végül Az apró szivek örömét;
S ha nem drágát hozott az angyal: Ajak lepittyed és befagy. (Arany János) Mind megértették: latinul volt
az ajkak lepittyedtek
Egynek sem tetszett. (Jókai Mór)
- lepittyedés; lepittyedő; lepittyedt.