Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Anyagi, pénzbeli adósságot, kötelezettséget> kiegyenlít, kifizet, megfizet. Lerója adósságát; a → természet adóját lerója. Az illetéket bélyegben rója le. Evvel leróttam minden tartozásomat. A kamatot lerótta. □ Az adósunk tartozását rövid idő múlva megkezdette leróni. (Táncsics Mihály) || a. (átvitt értelemben, választékos) <Vmely erkölcsi kötelességet v. belső kötelezettséget> tettre vált. Lerója háláját, tiszteletét; lerója a hála, a kegyelet, a tisztelet adóját. □ Föl hazámnak valamennyi Lakója, Ideje, hogy tartozását Minden ember lerója. (Petőfi Sándor) Hálámat fényesen fogom leróni. (Tolnai Lajos)
2. (átvitt értelemben, régies) <Ellen- v. viszontszolgálatképpen> viszonoz vmit. □ Köszönöm, hogy egymás után két levéllel tett adósává; igyekszem mindeniket leróni. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) <Bűnt, hibát> bűnhődéssel levezekel. □ Deresre huzzák a gazembert, Bünét botokkal róni le. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, elavult) Vmiből elvesz, levon vmennyit. □ A régi iskola példái, melyeket eddig maga előtt látott, sokat lerónak hibáiból. (Vörösmarty Mihály) A nagy falióra csendesen petyegett egy-egy szemernyit róván le az örök időből. (Jósika Miklós)