LÉNY főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
tudományos,
választékos)
- 1. Valóságosan létező(nek képzelt), élő emberi v. állati egyed; élőlény, teremtmény. Állati, emberi lény; értelmes, gondolkozó, szerves, társas lény. Rajtuk kívül nem volt ott egy teremtett lény (sem). Olyan, mintha nem is ember, hanem valami semleges lény volna. □ Tudták abban az elpusztult világban, hogy vannak bacilusok és más, szabad szemmel nem látható lények, s azok okozzák a fertőző betegségeket. (Nagy Lajos) || a. Ember, egyén. → Szociális lény. □ Az író talán valami felsőbb lény? (Vörösmarty Mihály) Volt fönn a kastélyban
Egy lény, ki a nép emberét ugy Tisztelte, mint a nép maga. (Petőfi Sándor) Janka
valóban rendkívüli lény volt. (Móricz Zsigmond) || b. Az ember mintájára elképzelt s ilyen tulajdonságokkal felruházott képzeletbeli alak, személy. → Felsőbb lény; alvilági, csodás, képzeletbeli, mesés v. mesebeli, természetfölötti, túlvilági lény; (filozófia, vallásügy) a legfőbb lény: <némely idealista filozófiai irányzat és a teológia szerint> az abszolút létező; istenség. Miért is hinne egy felsőbb lénynek a létezésében? Vitatkoznak más bolygón élő lényekről. □ S ti égi szolgák, most őrízzetek! Légy üdvezült lény, kárhozott manó,
szólnom kell veled. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
- 2. (birtokos személyraggal) Vkinek egyénisége, testi-lelki mivolta, természete, jelleme, benső valója; ő maga leglényegibb, legjellemzőbb vonásaiban. Egész lénye: ő maga mindenestül, minden porcikájában, a velejéig. Egész lénye átszellemült, megváltozott; egész lénye tiltakozik vmi ellen; vkinek egész lényét → betölti. Lénye merő nagyravágyás. Valami varázs árad a lényéből. Különös báj ömlött el egész lényén. Ez felel meg lényének. Egész lényét áthatja a szeretet. □ Harmat leszek, ha te napsugár vagy
Csak hogy lényink egyesüljenek. (Petőfi Sándor) Érintsen bár a hervadás szele,
lényednek szebb fele
élni fog. (Arany János) A szentimentális lágyság
csak kicsiny töredékét teszi Eötvös lényének. (Péterfy Jenő)
- Szóösszetétel(ek): élőlény; észlény; őslény; véglény.
- lényű.