Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LENGŐ [e v. ë] melléknév
Általában olyan, aki, ami leng.
1. Olyan <vmely pontján rögzített test>, amely szabadon mozgó részével majd egyik, majd másik, egymással ellentétes irányban többször elmozdul. Lengőhaj, hinta, inga; a mérleg lengő nyelve. □ Szélvész mérge tépi lengő vitorládat. (Kölcsey Ferenc) A rézszínű felhők nagy asszonyfejet formálnak, mely lengő ködfürtökkel lebeg a puszta fölött. (Herczeg Ferenc)
2. (irodalmi nyelvben) Olyan, ami a levegőben v. a vízen lebeg. □ Fenn lengő hold! nézd mint kínlódom. (Csokonai Vitéz Mihály) A lengő hajó körül nem látszik más, csak a végnélküli tenger. (Jókai Mór)
3. Olyan <fényjelenség, légies tünemény>, amely könnyedén ide-oda mozog(ni látszik). □ [Vitkovics emlékezete.] Tán eljő kora, hol szabadabb lesz lenni magyarnak, Akkor az élten túl lengő árnyékod örűljön: A haza, hívei közt, téged is emlegetend. (Vörösmarty Mihály)