Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LELKIISMERET főnév, (régies) lelkiesméret, (tájszó) lelkiösmeret
  • 1. Az a (gyak. megszemélyesített) erkölcsi tudat, amelynek alapján az ember saját tetteinek, érzéseinek, gondolatainak erkölcsi helyességét, erkölcsösségét megítéli. → Élő lelkiismeret; eleven, érzékeny, kényes lelkiismeret; → tág lelkiismeret; a lelkiismeret hangja ←; a lelkiismeret szava ←; fölébred benne a lelkiismeret; a lelkiismeret azt kívánja, hogy …; furdalja a lelkiismeret; megszólal a lelkiismerete; nem engedi, tiltja a lelkiismerete; nem viszi rá (→ rávisz) a lelkiismerete; → vádolja a lelkiismerete; → elaltatja a lelkiismeretét; megnyugtatja a lelkiismeretét; vmi → terheli vkinek a lelkiismeretét; → megalkuszik a lelkiismeretével. □ Fáradtunk eleget, De jutalmaz érte a lelkiismeret. (Petőfi Sándor) Ha elszunnyadt, újra felébredt, a lelkiismeret nem hagyta aludni. (Móricz Zsigmond) Fő-hóhérom a lelkiismeret | maradt. (Szabó Lőrinc) || a. Az egyénnek saját erkölcsi tudata által megítélt erkölcsi állapota; az ezzel kapcs. erkölcsi érzés. Bűnös, nyugodt, tiszta lelkiismeret; (népies, irodalmi nyelvben) fekete v. sötét lelkiismeret: bűnökkel, aljasságokkal terhelt l.; → rossz a lelkiismerete; lelkiismeretbe vágó dolog; → könnyít a lelkiismeretén; vkinek a lelkiismeretén → szárad vmi; lelkiismeretére mond, állít, bizonygat vmit; megvizsgálja a lelkiismeretét; vmi → nyomja a lelkiismeretét; vmi → terheli vkinek a lelkiismeretét; folt esett a lelkiismeretén. □ Ősz hajam vagyon, Simon, | jó lelkiesméretem. (Katona József) Pilátus azért mossa a kezét, mert nem tiszta a lelkiismerete. (Juhász Gyula) Sok minden nyugtalanította lelkiismeretét. (Hunyady Sándor) || b. Az a tudat, amelynek alapján vki a saját hivatása, munkaköre területén érvényes erkölcsi, társadalmi, tudományos, művészi értékekhez, normákhoz viszonyul. Állampolgári, orvosi, tanári lelkiismeret. Ez nem egyeztethető össze művészi lelkiismeretével.
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Vmely közösség, kül. társadalmi osztály v. korszak erkölcsi tudatának megszemélyesítője, azt kifejező személy. A nép élő lelkiismerete. Az igazi író a haladás képviselője, a kor lelkiismerete.
  • Szóösszetétel(ek): lelkiismeret-mardosás; lelkiismeret-vizsgálás.
  • lelkiismeretű.