Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LELŐHELY [e-e] főnév
  • 1. Olyan hely, ahol vmely ásványi kincset v. vmely leletet találtak v. találni lehet. Az olaj, a szén lelőhelye; avar, honfoglaláskori régészeti maradványok lelőhelye. A szénmedencében újabb lelőhelyeket fedeztek föl.
  • 2. (választékos) Olyan írásmű, amelyben vmely szempontból figyelemre méltó adat(ok) található(k), ill. amelyben rendsz. több, vmely szempontból jellemző tartalmi v. formai sajátosság van. Móra Ferenc legtöbb írása a magyar szólások gazdag lelőhelye. A kódexet mint a régi német növénynevek egyik legfontosabb lelőhelyét értékelik. Az író nyelvi modorosságainak legfőbb lelőhelye éppen ez az új regénye. || a. (tudományos) <Tudományos, főleg filológiai munkában> annak a műnek a könyvészeti adatai és a mű azon lapjának v. lapjainak a sorszáma, ahonnan adatait, idézeteit merítette a szerző. Lap alji jegyzetekben adja meg a lelőhelyeket.