Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LELKES
LELKESEDÉS
LELKETLEN
LELKETLENSÉG
LELKI
LELKIERŐ
LELKIFURDALÁS
LELKIISMERET
LELKIISMERETES
LELKIISMERET-FURDALÁS
LELKIISMERETLEN
LELKIISMERETLENSÉG
LELŐ
LELŐHELY
LEMARAD
LEMARADÁS
LEMARADOZ
LEMEGY
LEMENŐ
LEMÉSZÁROL

LELKETLENSÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. A lelketlen (1) melléknévvel kifejezett emberi, lelki, jellembeli tulajdonság; szívtelenség, kegyetlenség, gonoszság. Minden tettében lelketlenség nyilatkozott meg. Hogy lehet egy emberben ennyi lelketlenség? □ Ebben a pár sorban benne van … a hivatalra … nem termett ember minden lelketlensége. (Móricz Zsigmond) || a. Vkinek, vminek lelketlen (1–2) volta, természete; embertelenség. Az emberek lelketlensége; az uzsorás lelketlensége; a bánásmód lelketlensége. Tettének lelketlensége mindenkit fölháborított.
  • 2. Lelketlen (2) megnyilatkozás, cselekedet, viselkedés, beszéd. Lelketlenség volt ezt neki megmondani. Ez már lelketlenség, amit csinál. Meglakol lelketlenségéért. Hogy mondhatsz ilyen lelketlenséget?!