Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LELKES
LELKESEDÉS
LELKETLEN
LELKETLENSÉG
LELKI
LELKIERŐ
LELKIFURDALÁS
LELKIISMERET
LELKIISMERETES
LELKIISMERET-FURDALÁS
LELKIISMERETLEN
LELKIISMERETLENSÉG
LELŐ
LELŐHELY
LEMARAD
LEMARADÁS
LEMARADOZ
LEMEGY
LEMENŐ
LEMÉSZÁROL

LELENC [e-e] főnév -et, -e [ë, e] (elavulóban)
  • 1. Talált gyermek, akit szülei elhagytak, kitettek (I. 1d) vhova. A kis lelencet a ház kapujában találta. Magánál tartotta a lelencet. □ Istók … a tejet a kis lelenccel szürcsöltette föl. (Mikszáth Kálmán) Marica lelenc, egy szegény kis árva, akit úgy szedtek föl az utcáról, mint egy megfagyott verebet. (Kosztolányi Dezső) || a. Lelencházban nevelt, oda beadott gyermek. A lelenceket nagyobb korukban kiadták munkára. Lelencet fogadott libapásztornak. □ Talált gyermek volt, lelenc, a lelencházból vették magukhoz, Pestről. (Nagy Lajos) || b. jelzői használat(ban) (ritka) Olyan <gyermek>, akit találtak, v. aki lelencházban van. Lelenc gyermek, kisfiú, kisleány.
  • 2. (bizalmas) Lelencház. Beadja a gyereket a lelencbe, kiveszi a lelencből.
  • Szóösszetétel(ek): lelencruha.
  • lelences.