LENGEDEZ [e-e-ë v. ë-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] lengedezik [e-e-ë v. ë-e-ë] <Rendsz. csak néhány kapcsolatban.>
- 1. (választékos) Meg-megújuló, egymást gyorsan váltó mozgással hosszasabban leng. Vidáman lengedeznek a zászlók. A fák levelei lengedeznek a szellőben. □ Ott megy ő, az ősz vezér; szakálla Mint egy fejér zászló lengedez. (Petőfi Sándor) Sátrak lengedeznek puha zöld pázsiton. (Arany János) Álláról régies kecskeszakáll lengedezett. (Kosztolányi Dezső)
- 2. (irodalmi nyelvben) Alig észrevehető, könnyed, enyhén hullámzó mozgással mozog. □ A hó lengedezve bémehet az ágyakra de lehet-é ágynak híni egy leterített pokrócot a földre? (Mikes Kelemen) Ezredeket lehetett volna a varjakból alakítani, amint az északnyugati széllel szemközt lengedezve, hintázva, keringve mentek hazafelé. (Krúdy Gyula)
- 3. (ritka) <Szél, illat> így halad, terjed. □ Lágy, hízelgő szellők lengedeznek. (Jókai Mór) A pomádészag, amely felőle lengedezett, éppenséggel nem volt fővárosias. (Gárdonyi Géza)
- Igekötős igék: átlengedez; belengedez; körüllengedez; meglengedez; végiglengedez.
- lengedezés.