Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l. ) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LENGE [e-e v. ë-e] melléknév lengén, lengébb
1. (irodalmi nyelvben ) Könnyedén lengő, lebegő, ill. lebegve, könnyedén mozgó <tárgy, dolog>. Lenge csónak, fürtök, szellő; lenge termet: sudár, karcsú, hajlékony t. □ Ékes arany haja
Lenge szelek szárnyán
utána huzódék. (Vörösmarty Mihály) A nőkön lenge illat. (Juhász Gyula) || a. (irodalmi nyelvben ) Könnyed, szinte lebegő, lebegésszerű <mozgás>. Lenge járás, léptek. □ A szandolin orra halkan locsogtatja a lenge hullámokat. (Kaffka Margit)
2. (irodalmi nyelvben ) Olyan <tárgy, dolog>, amely vmely erő hatására, főként a szélben, rögtön megmozdul, inog, hajladozik, imbolyog, ide-oda leng; hajladozó, lengő. Lenge ág, (fa)levél, fűszálak; lenge nád, virágok. □ A leányka lenge nád, Hajlik tőled és hozzád. (Vörösmarty Mihály) Zöld lepelben állsz, mint karcsú, könnyű, | lenge fűz. (Kosztolányi Dezső) || a. (irodalmi nyelvben ) A levegőben finom remegéssel lebegni látszó <dolog>. □ Ah! de hiába tekint a távol lenge ködébe
(Kisfaludy Károly) Arany kalásszal ékes rónaság, Melynek fölötte lenge délibáb Enyelgve űz tündér játékokat, Ismersz-e még? (Petőfi Sándor) A messzi, lenge képből
hatalmas, zord erődítmény lett! (Kuncz Aladár) || b. (irodalmi nyelvben ) Légiesen könnyed, finom mozgású <személy, főként nő>. □ A rejtekből egy csodaszép hölgy lépett elő, egy karcsú, eszményi alak,
lenge,
aetheri. (Jókai Mór) Lenge lány |
holdvilág | mosolya: |
Ilona, | Ilona. (Kosztolányi Dezső)
3. (választékos ) Áttetszően finom, könnyű <ruha, kelme>. Lenge fátyol. □ A nőkön fehér és rózsaszínű lenge ruhák, a férfin sporting. (Nagy Lajos) || a. (választékos ) Könnyű, könnyed, szellős <öltözködés, ruházat>. Lenge magyarban ←; lengén öltözve.
4. (átvitt értelemben , régies ) Jellemében, érzelmeiben ingatag, megbízhatatlan <személy>; állhatatlan, csapodár, könnyelmű. □ Fáncsy
helyesen adá a lenge gyáva királyt. (Vörösmarty Mihály) Oh te, ki vagy lengébb, gyengébb tavi nádnál,
Oh asszonyi nem te. (Arany János) || a. (régies ) Ilyen személyre valló, jellemző; állhatatlan <tulajdonság, megnyilatkozás>. □ Lenge jóság, elmuló szelídség
Változának mint a hold világa, Vétlen vétkes vágyaik sokával. (Vörösmarty Mihály)