Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEJTŐS [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. A vízszinteshez enyhe szögben hajló <felszíni forma, út>. Lejtős feljárat, terep; enyhén lejtős; lejtősen halad. □ [A rét] a hegy lejtős oldalát foglalá el. (Eötvös József) Eztán nem sokára lejtősen haladtak … (Petőfi Sándor)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) A hanyatlás, a züllés felé vezető. □ Nem magasba tör [a hit], mint másszor – Éltem lejtős útja ez. (Arany János)
  • lejtősség.