Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEL [e] ige -t, -jen [ë], (csak jelentő mód jelen egyes szám 3. személyben, tájszó) lél
  • 1. tárgyas (népies és választékos) Talál (1, a, b, 2, a, b, 4). Nem leli → a helyét; → hűlt helyét leli; (átvitt értelemben) kedvét, örömét leli vmiben: kedvére van, jólesik, tetszik, ill. örömet okoz neki vmi; → kedvet lel vki előtt; → otthon leli magát vhol. Pénzt lelt az utcán. Nem lelem a kulcsot. Sehol nem leli nyugtát. Sok örömet lel benne. Az ajtót tárva-nyitva lelte. □ Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában. (Kölcsey Ferenc) Leányka, édes! | … öledben Elszenderülve Mennyet lelek. (Bajza József) Mi, gyermekek, akármikor bemehettünk kamrájába, … ott mindig leltünk valamit. (Kosztolányi Dezső) Szőkét néhány év múlva meggyilkolva lelték … az istállójában. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (népies) Vkire, vmire lel: vkire, vmire bukkan, talál. Rájuk lelt. Jó barátra lelt benne. Nyitjára lel vminek. □ A ravasz, nála ravaszabbra … lelt. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Nem lelsz-e benne régi ismerősre? (Madách Imre)
  • 2. tárgyas A hideg leli: a) hideglelése van, nagyon lázas. □ Egész nyáron lelte a hideg, marhái elhulltak, vetését felverte a gaz, nyilalások vették elő. (Jókai Mór) b) (átvitt értelemben) vmely hirtelen támadt erős érzelem, kül. undor, rémület v. erős, heves vágyakozás miatt borzongást, valóságos rosszullétet érez. A hideg leli vmiért, vkiért: nagyon kívánja, nagyon vágyódik utána; nagyon szeretné, hogy az övé legyen. □ Csak azóta lel a hideg, Mióta téged ismerlek. (népköltés) A hideg lelte, már megint milyen iszonyú s ellenszenves dolgot kell csinálnia. (Móricz Zsigmond)
  • 3. tárgyas (népies) <Gyak. nyomosító értelmű szóval.> Mi leli v. mi lelte?: a) mi a baja?, mi(lyen baj) történt vele? Mi lelt, hogy így gunnyasztol? Vajon mi lelte ezt a libát? □ Mi lelt, mi lelt, szőke asszony, kék szemű? (Arany János) b) mi az oka, hogy ilyen különösen viselkedik?, mi ütött belé? Mi a csuda leli ezt az embert? Mi az ördög lelte? □ Mi lelte ezt a lovat? – dünnyögött a vitéz. – Hát miért nem iszol, ebadta? (Gárdonyi Géza)
  • 4. tárgyas (irodalmi nyelvben) Halálát, (ritka) vesztét leli: meghal, elpusztul. □ A ledűlt paloták omladékai alatt hatezer ember lelte halálát. (Jókai Mór)
  • Igekötős igék: fellel; kilel; meglel.
  • lelés; lelő; lelt.