Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEFOSZLIK tárgyatlan ige
  • 1. <Termés külső védőburka> leválik, lefeslik. Lefoszlik a kukorica haja.
  • 2. <Emberi, állati testről bőrréteg v. hús> szétfoszolva, darabokban leválik. A seb környékén a felső bőrréteg lefoszlott. Mire rátaláltak a hullára, a hús már kezdett lefoszlani róla.
  • 3. <Ruha> szálakra, ronggyá szakadva leválik, lefeslik vkiről. Lefoszlik róla az ing, a ruha. □ Elfogadtam a ruhát … És ha az ismét lefoszlik rólam? akkor majd megint a régi rongyházi [= ágrólszakadt] leszek. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) Lefoszlik vkiről vmi: vmely jellembeli tartalom, tulajdonság lassanként megszűnik benne, lekopik róla. Lefoszlott róla minden jólneveltség. □ Petőfi oly társaságban, ahol hölgyek is vannak, ügyes mulattató, a nyers, kevély modor, melyet férfiak irányában gyakorol, egészen lefoszlik róla. (Jókai Mór)
  • 4. (ritka, irodalmi nyelvben) <Vkire, vmire fonódott kar> lefejlik. □ Karjai lefoszlottak az ifjú karjairól. (Jókai Mór)
  • lefoszlás; lefoszló; lefoszlott.