Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Általában olyan, aki, ami lemegy. A lépcsőn lemenő gyermek; a víz alá lemenő búvár; a falura lemenő autó. □ És feljön a hold, Mint a lemenő nap, Oly vérvörösen. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami árban, értékben, összegben alacsonyabb szintre megy, csökken, lemegy (I. 4a, 5); leszálló. Az árak lemenő irányzatot mutatnak. || b. (ritka) Olyan <színező v. szennyező anyag>, amely vmely felületről leválik, lekopik. A kézről lemenő piszok. || c. Lemenő ágon: <rokonsági kapcsolatban:> a szülőktől, az ősöktől az utódok felé vezető ágon. Lemenő ágon rokonok.
II. főnév
1. Lemenőben: úgy, hogy éppen készül lenyugodni, éppen lehanyatlik v. éppen leszáll, lecsökken. Lemenőben van a nap; láza lemenőben van; lemenőben van a dicsősége, a szerencséje. □ Lemenőben volt a | Nap, piros volt arca. (Petőfi Sándor) Már a nap is lemenőben, Tüzet rakott a felhőben. (Arany János)
2. (jogtudomány, hivatalos) Lemenők: leszármazottak (II). Vkinek a felmenői és a lemenői.