Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEKAPAR tárgyas ige
  • 1. <Vmire ráragadt, ráerősített, ránőtt anyagot> kaparással leszed, leválaszt, eltávolít róla. Lekaparja a sarat a csizmáról. A tímár tompa késsel lekaparja a bőrről a szőröket. Lekaparja a fa kérgét. Lekaparja a drótról a szigetelést. □ Oh festő, jól kapard a régi színt le, | mert átüt, mindig átüt. (Babits Mihály) A vagónokon még most is rajta van a salgótarjáni feladó cédula, amit elfelejtettek lekaparni. (Móricz Zsigmond) || a. Lekapar vmit: a rajta levő anyagot lekaparva eltávolítja. Lekaparja a csizmát, a fát, a drótot.
  • 2. (bizalmas) Kínnal v. kezdetleges módon leborotvál vmit, vkit. Lekaparom magam; lekaparja a szőrét. □ Bal arcáról lekaparta goromba szakállát. (Arany János) Hamar meleg vizet kért, s lekaparta kis tatár szőrzetét. (Móricz Zsigmond)
  • lekaparás; lekaparható; lekaparó; lekapart; lekapartat.