Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (iskolai, kissé bizalmas) Vmely tantárgyból az iskolai oktatás idején kívül végzendő, megírandó v. kül. otthoni megtanulásra kijelölt szóbeli feladat. Írásbeli, szóbeli lecke; feladja, felhagyja a leckét; felmondja a leckét; tanulja, nem tudja a leckét. Mára nincs lecke. □ Makacsul elmondom újra mondókámat, mint egy betanult leckét. (Karinthy Frigyes) Zsuzsival baj van. Nem jár rendesen az iskolába, a leckéit immel-ámmal végzi. (Nagy Lajos) || a. (iskolai, kissé bizalmas) Vmely tantárgyból otthon elvégzendő feladat v. más elkészítendő munka, gyakorlandó anyag (rajz, kézimunka, kottázás, zenegyakorlás stb.). Mértanból a lecke egy gúla készítése. A levelek kifestését kaptuk otthoni leckének. A jövő zongoraórára sok leckét adott a tanárnő. || b. (átvitt értelemben, bizalmas) Általában feladat. Az élet feladta neki a leckét. □ Eszébe jutott, hogy ma különös a lecke; a török császárt kell felröpíteni a paradicsomba. (Gárdonyi Géza)
2. (iskolai) <Tankönyvben, kül. nyelvkönyvben> egyszeri tanulásra szánt rész, fejezet. Ismétlésre az első öt lecke van feladva. Holnapra a második leckét kell átvenni.
3. (régies) Rendsz. órákra beosztott, magánúton folytatott tanítás, ill. tanulás. Vmilyen leckét → vesz. □ Az úrfiból, akinek mentort tartottak, leckét adó diák lesz. (Mikszáth Kálmán) A leckét megszakítva, udvarlással tölti a hátralevő időt. (Krúdy Gyula)
4. (iskolai, régies) Iskolai óra. □ A chemiai leckén azt vette észre nagytiszteletű Szabó Gerzson uram, hogy tanítványai felfegyverkezve jelennek meg a hallgató teremben. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben) Korholás, kioktatás, leckéztetés. Köszönöm a leckét. □ Leckéket nem fogadunk el senkitől, főképp ily falusi jegyzőtől nem. (Eötvös József) Odahaza majd kijár a lecke Sárikának. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Oktató beszéd, feddő prédikáció. □ Egyszóval, unalmas, mint a böjti lecke [az ének], Többet ér a jó bor, meg a szép menyecske. (Arany János)
6. (átvitt értelemben) Olyan, rendsz. az illetőre nézve kellemetlen esemény, fájdalmas tapasztalat, amelyből tanulságot meríthet a jövőre nézve. Jó leckét → ad vkinek. Ez jó lecke volt neki. Tanultak a (történelmi)leckéből. □ Szeretem, mikor a hitvány emberek csúfot vallanak, jó leckét kapnak. (Tolnai Lajos) A legcsúnyább, ha valakinek nincs ennivalója. Istvándiban már ebből leckét kaptam. (Móricz Zsigmond)
7. (átvitt értelemben, gúnyos) <Csak néhány szókapcsolatban:> gondolkodás, egyéni feldolgozás nélkül, gépiesen elsajátított s elismételt mondanivaló. Jól → megtanulta a leckét; tudja a leckét.
8. (vallásügy) Lecke v. (hivatalos) szent lecke: <a misében> az a rész, amely a szentírás aznapra kijelölt, nem evangéliumi részletének olvasásából áll, ill. az erre az alkalomra kijelölt szöveg. || a. (vallásügy) Szent lecke: <protestánsoknál> az istentisztelet elején a lelkipásztor által felolvasott, de meg nem magyarázott hosszabb bibliai rész. || b. (vallásügy, népies) Textus (2).