Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LÁRMAFA főnév
  • 1. (régies) A környezetből kiemelkedő helyen felállított magas pózna v. rúd, amelynek szurkos szalmával bekötött felső részét hajdan, háborúban, közvetlenül fenyegető nagy veszedelem idején meggyújtották, ill. hasonló körülmények között jeladásul haszn. csóva, máglya. □ Amint ott a sziklapárkányon meggyújtják a lármafát, végtül végig minden hegyormon kigyulladnak a jeltüzek. (Jókai Mór)
  • 2. (régies) Földbe ásott és létrafokokkal ellátott pózna v. olyan fa, amelynek ágcsonkjait meghagyták, s amelyről a csősz kukoricásokat, magas vetéseket stb. át tudott tekinteni.
  • 3. (ritka) Keményfából való s gerendavégre függesztett vastag lap; faverővel megütögetve jelt adnak vele pusztán, majorságban a gazdasági munkásoknak.