Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LÁRIFÁRI mondatszó és főnév (bizalmas gyak. tréfás)
  • I. mondatszó (hangsúly gyak. a harmadik szótagon is)
  • 1. <Vmely állítás, tagadás, tagadó értékű kérdés elutasításának kifejezésére, főleg párbeszédben:> hiábavaló beszéd (ez); mesebeszéd. □ [Rab Ráby] őfelsége védelme alatt áll … – Lárifári! én már ki is adtam a parancsolatot, hogy azonnal adassék át a maga törvényes hatóságának. (Jókai Mór) Nincsenek Vörösmartyak … Petőfiek … Lárifári. Hiszen mindenki azon kezdi, hogy apró ember. (Mikszáth Kálmán) Mire volna jó nekem a … kisasszony roppant gazdagsága? Hogy egy tanya helyett tíz tanyám legyen? … – Lárifári. Tudom, hogy … ha éppen költekezni akar egy kicsit, ezért még nem kell megházasodnia. (Ambrus Zoltán) || a. (ritka) <Fenyegető, kellemetlen tartalmú közlés visszautasítására, jelentőségének csökkentésére.> □ Családi ügyekről van szó, Felség! … Sire, készüljön el a legnagyobb … szerencsétlenségre! – Lárifári! A múltkor is ilyen lármát csaptál … aztán kiderült, hogy semmi se történt. (Ambrus Zoltán)
  • 2. <Ellenvetés, mentegetőzés, kifogás elutasítására.> [Sajnos, én nem mehetek.] – Lárifári! Semmi kifogás! Induljunk! □ Lárifári! Lenni kell. (Szigligeti Ede) Lárifári! Az ember mindig elélhet holtig, csak ne legyen élhetetlen. (Csepreghy F.)
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (rendsz. ragtalan alakban; főleg leértékelő, lekicsinylést kifejező névszói állítmányként) (irodalmi nyelvben) Hiábavaló, haszontalan beszéd, üres fecsegés. Ez csak olyan lárifári. Ez mind lárifári. □ Egyetlen elfogadható akadály volna, ha … szeretett Gézátokat nem hozhatnátok: a többi lárifári. (Arany János) Lárifári, hogy Illést egy holló táplálta. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (ritka) Haszontalan dolog. □ A herceg … eldiskurálgat a delejes alvóval mindenféle lárifáriról. (Jókai Mór)
  • lárifárizik.