LASSÍT ige -ott, -son; -ani
tárgyas <Mozgást v. folyamatot> lassúvá v. lassúbbá tesz, ill. kezd tenni.
Lassítja az iramot, a tempót. Ez nagyon lassítja a munkát, a termelést. □ Antigoné előadását a Mendelssohn szép muzsikája is lassítja. (Ambrus Zoltán) Lassítottam a lépéseimet,
ahogy előre terveztem volt. (Karinthy Frigyes) || a. (tárgy nélkül) Lassabban kezd menni v. hajtani.
Lassíts!, lassítsatok!: <vezényszóként:> fogd (fogjátok) lassúbbra a járás, a menetelés ütemét!;
a vezető lassít; a vonat lassít. Habozva ment, olykor lassított. □ Jó úton ügetve, ha göröngyös, lépve, Lassítani minden partocska elébe
: "Ez a magyar lónak igazi hajtása." (Arany János) Elég izmos lovak voltak az omnibusz elé fogva, amelyek szinte maguktól lassítottak a megállóhely közelében. (Krúdy Gyula) || b. tárgyas <Állatot, járművet, gépet> úgy irányít, hogy lassabban járjon.
Lassítsd a lovakat! || c. tárgyatlan
Vmivel lassít: vmely állatot, járművet lassabban kezd hajtani.
Lassít a lóval, a gépkocsival, a motorkerékpárral, a repülőgéppel. || d. tárgyas (gyak. tárgy nélkül) (
zene)
Lassít(ja a tempót): <vmely mű előadásában> mérsékeltebbé, kevésbé gyorssá teszi a tempót.
Ezen a helyen lassítani kell.
- Igekötős igék: ellassít; lelassít; meglassít.
- lassító; lassíttat.