LAKOSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
Vmely ország(rész), város(rész), falu lakosainak összessége.
A falusi, a földmívelő, a tanyai, a városi, a vidéki lakosság; az ötödik kerület, a főváros, Magyarország lakossága. Az ellenség a békés lakosságra támadt. □ A polgármester a lakosság búcsúszavát tolmácsolta. (Herczeg Ferenc) S kik voltak jelen a táncvigalomban?
A megye lakosságának minden osztálya képviselve volt itt. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): 1. lakosságcsökkentés; lakosságkitelepítés; lakosságmegnövekedés; lakosságösszeírás; lakosságszaporodás; 2. őslakosság; összlakosság; parasztlakosság; törzslakosság.
- lakosságú.