LAKOS főnév -t, -ok, -a, -a (kissé
népies) lakós
- 1. Vmely országban, országrészben, városban, faluban lakó, élő személy. Budapesti, helybeli, vidéki lakos; a falu, a környék, az ország, a város lakosai. □ A török lakos itt felesen vagyon. (Mikes Kelemen) Éktelen lakossa a pokolnak, mit gyötörsz? (Katona József) A földnek lakossa Lót-fut. (Arany János) A telep lakósai
felkerekednek, mint a sáskák. (Gelléri Andor Endre)
- 2. (ritka, régies) Lakó (II. 1). □ Üres a ház, még a félszer is, Hogy lakosa élne, semmi jel. (Arany János)