KÖZOKTATÁS [z-o] főnév (
elavulóban,
hivatalos)
Elsősorban az ifjúság oktatására, tanítására és nevelésére irányuló, az egész országra kiterjedő és állami szervek (tanintézetek) által végzett, ill. államilag ellenőrzött tevékenység.
A közoktatás irányítása, rendszere, szervezete. □ II. József a tömérdek szerzetest, apácát mind, aki csak nem közoktatással
foglalkozott
, kiűzte kolostoraikból. (Jókai Mór) || a. Ennek szervezete, rendszere; közoktatásügy (a).
A közoktatás átszervezése, reformja, újjászervezése; a közoktatás dolgozói átszervezték a közoktatást.