KVINTETT [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e] (
zene)
- 1. Öt zenészből vagy énekesből álló együttes, amelynek minden tagja külön szólamot ad elő. A kvintett összegyűlt próbára.
- 2. Öt hangszerre írt, rendsz. többtételes zenemű. Schubert kvintettjei. || a. Vmely nagyobb, énekes zeneműnek olyan részlete, amelyet öt magánénekes ad elő.
- kvintettes; kvintettezik.