KÜLÖNCKÖDIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
Különc módjára viselkedik.
Mindenben különcködik; felfogásában, ruházkodásában, szokásaiban különcködik. □ [A nyelvmester] tipikus alak volt: mintája
a kontinensre vetődött s itt különcködni szerető angolnak. (Arany László) || a. (
rosszalló) Másképpen cselekszik, viselkedik, másféle igényekkel lép fel, mint a közösség többi tagja.
Megbeszélték, hogy hajnalban utaznak, de ő most is különcködött. Mindenki belenyugodott a döntésbe, csak ő különcködött.