KÜLÖNBÖZIK [mb] tárgyatlan ige -ök (-öm), -öl; -tem [e], -ött; -nék, -nél, -ne [e]; -zön (-zék)
- 1. Vki, vmi egy másikkal v. minden mással szemben más, eltérő. Különbözik vmitől vmiben. Az én véleményem gyökeresen különbözik a tiedtől. □ Bercsényi úr
éppen olyan állapotban vagyon, valamint Jób volt, csak éppen abban különbözik, hogy az ágyban fekszik és nem a ganédombon. (Mikes Kelemen) Az angol ember százados intézmények és hagyományos szokások ma is hatalmas erejénél fogva sokban különbözik
az átlagos európaitól. (Ambrus Zoltán) || a. (főleg többes számban) <Két v. több személy, dolog> egymástól eltér, különbség van köztük. Csak abban különböznek, hogy
Miben különböznek? Semmiben sem különböznek. Mi sokban különbözünk egymástól. Szóláshasonlat(ok): annyira különböznek egymástól, mint → ég és föld. □ Bármiben különbözzenek is a vélemények e házban [= országházban], a haza szent szeretete
mindnyájunkkal közös. (Kossuth Lajos) Két öltözet barna, gyapjúszövetből készült ruhája színben alig különbözött egymástól. (Kosztolányi Dezső)
- 2. (népies) Torzsalkodik, civódik, egyenetlenkedik. Miért különböztök mindig?
- Igekötős igék: elkülönbözik; összekülönbözik.
- különböztet.