KVARTETT [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e] v. -ot, -ja (
zene)
- 1. Négy zenészből v. énekesből álló együttes, amelynek minden tagja külön szólamot ad elő. Fúvós kvartett. A kvartett mindegyik tagja kiváló művész.
- 2. Négy hangszerre írt, rendsz. többtételes zenemű. Fúvós kvartett; Mozart kvartettjei. □ Nincs-e volt életemnek minden napfényes mozzanata megbújva e sima kicsiny faszekrényben? A triók és kvartettek, amiket a
gimnáziumban játsztam? (Kuncz Aladár) || a. <Vmely nagyobb énekes zeneműben> olyan részlet, amelyet négy magánénekes ad elő. A Rigoletto kvartettje.
- kvartettes; kvartettezik.