Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KUNYHÓ főnév -t, -ja v. (ritka, régies) kunyhaja, (tájszó) gunyhó
1. Alkalmi tartózkodási helyül haszn., rendsz. kóróból, nádból v. hasonló anyagból, esetleg agyagos földből hevenyészett, ablak nélküli, néha kúp formájú kezdetleges építmény. A kunyhó süvege ←; a csősz, a pásztor kunyhója; a kunyhóban alszik; a kunyhóból vigyáz a szőlőre, a dinnyeföldre. □ A gunyhóban nincs egyéb, mint egy suba, egy kis láda. (Tömörkény István) A kukoricacsősz kunyhójába csaltam az aratóleányokat. (Krúdy Gyula)
2. Szegényes kis ház. Alacsony, roskatag, szalmatetős kunyhó. Eddig kunyhóban élt, most házat épít. □ A legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! (Vörösmarty Mihály) Nem volt szállásunk, csavarogtunk , és itt annyi tégla volt, és csináltunk egy kis kunyhót. (Gelléri Andor Endre) || a. (átvitt értelemben) <A szegény nép, a gazdasági elnyomottság jelképeként.> A kunyhótól a palotáig: a szegények és gazdagok egyaránt. A kunyhók népe lázadni kezdett. Szavát a kunyhókban is megértették. □ Ha e könyv, melyet rokonszenvei kunyhókhoz vezetnek, valaha termekbe jutna (Eötvös József) S te kis kunyhó a magas palota Szomszédságában, mért szerénykedel? (Petőfi Sándor)